2013. július 12., péntek

1. - Black Butterfly

Fekete Pillangó. Ezt a nevet kapta egy kisebb, de annál veszélyesebb alvilági szervezet vezetője… ő az egyetlen nő vezér a környéken. Sokak állítása szerint azért ez a neve, mert a jobb melle alatt található egy kis tetoválás, ami egy fekete lepkét ábrázol. De mi csak a gyilkosságok után a helyszínen hagyott kártyákról tudjuk, hogy ő van a dolgok hátterében. Minden lapon ugyanolyan jel van… egy fekete pillangó. Most is pont emiatt voltam úton a kapitányságra. A járőr-párom, Siwon szólt, hogy újabb nyomra bukkantak, ezért siettem, ahogy csak tudtam.
   - Itt is vagyok. – feldobtam a kabátomat a szék hátuljára és megálltam Siwon mögött.
   - Épp időben. Mindjárt behoznak egy fiút aki, ha minden igaz, akkor a Pillangó futára.
   - Ki tudunk belőle szedni bármit is?
   - Ha rajtam múlik, akkor olyan szépen fog csiripelni, mint a pinty. – megropogtattam ujjaimat – El akarom végre kapni azt a szukát.
   - Miből gondolod, hogy nő? A mai világban már szinte bárki használhat egy lepkét jelképnek.
   - Megérzés, és azok általában be szoktak jönni.
   - Meghoztuk a madárkátokat.
   - Köszönjük, vigyétek az első kihallgatóba. Én is mindjárt megyek, csak kirakom a fegyverem, nehogy véletlenül lelőjem.
   - Aztán csak finoman, én az üveg mögött leszek, ha kellenék.
Összeszedtem az eddigi bizonyítékokat meg még néhány papírt és leültem a sráccal szemben…
   - Szóval, Min Jun, ugyebár. Mesélnél nekem azokról, amikről tudsz?
   - Soha, hülye sün!
   - Szebben is beszélhetnél velem. Tudod, már büntethető korban vagy, könnyedén börtönbe csukatlak, ha nem dalolsz.
   - Ch, vegyél rá, ha annyira akarod az infókat.
   - Na ide figyelj! Eléd rakom szépen ezt a papírt és ezt a tollat, te pedig írni fogsz. Szóról szóra leírsz mindent, amit csak tudsz, különben gondoskodok róla, hogy a szappanod sokszor leessen. Érthető voltam?
   - Csak egy nagyszájú zsernyák vagy, aki nem tehet ellenem semmit. Plusz, gőzöm sincs róla, hogy ki az a hernyó vagy ki, akit kerestek.
   - Tehát nem… Értem, akkor biztosan a véletlenül találtunk nálad egy heroinos csomagot egy lepkés kártyával együtt.
   - Honnan tudjam? Egyik sem az enyém.
   - Ezt komolyan nekem akarod bemesélni?
   - Az üveg mögötti marhának is. – a tükrös felület felé vigyorogtam.
   - Te kis…! – megragadtam pólója nyakát és felrántottam a székből.
   - Siwon, hagyd. Ez a madárka nem fog csicseregni, engedd őt el. - közbe kellett lépnem. Ha megveri, akkor később sem vesszük hasznát.
   - De egy ilyen lehetőséget…
   - Lesz még számtalan másik. – odamentem a fiúhoz és kinyitottam a bilincsét – Még egy botlás és tényleg a börtönben végzed. Ezzel remélem, tisztában vagy.
   - Még egyszer nem fogtok elkapni, ne is álmodjatok róla. Pá, zsarukák!
Amint kiszabadultam, egyből elindultam vissza a „központba”, hogy jelentsem a problémát. Tudtam, hogy nem fognak örülni neki, de muszáj szólnom, különben még nagyobb baj lesz belőle… így még talán elhiszik, hogy ellopták tőlem. Bár, ha Mr Evilen múlik, akkor tuti nem úszom meg élve… ezért is félve mentem be az irodájába, mikor végre megérkeztem.
   - Uram…
   - Ülj le.
   - Uram, én… - úgy tettem, ahogy kérte.
   - Mond csak, hallgatlak.
   - Ellopták a csomagot…
   - Mit mondtál?
   - Egy motoros lány lerántotta a vállamról a táskámat, mikor épp csak elértem a kijelölt helyre.
   - Mégis hogy hagyhattad, hogy ez megtörténjen??
   - Én utána szaladtam, de motoron volt, esélytelen lett volna utolérni.
   - Akkor is mindent meg kellett volna tenned, hogy visszaszerezd! Hogy nézett ki az a liba?
   - Fekete motor, fekete sisak, semmi szembetűnő.
   - Valami biztosan volt, használd már a fejed!!
   - Ha jobban belegondolok, akkor volt egy…
   - Hol és mi?
   - Volt egy szegecsekből kirakott pillangó a bőrdzseki hátulján.
   - És neked ez nem feltűnő?! Hogy én milyen amatőrökkel dolgozok! - mérgemben az asztalra csaptam. – Az a rohadt moly!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése