„Nem tudom, hogyan is kéne csinálnom…
van egyáltalán értelme ennyit megtenni valakiért, akivel kb. két napja
találkoztam először? De ha megtenném, akkor legyen magánakció vagy Minnievel
együtt? Az utóbbi napokban nem igazán vagyunk egy hullámhosszon. Mintha kerülne
engem, már nem olyan a kapcsolatunk, mint régen… pedig szükségem van rá, nélküle
nincs Pillangó.” – gondolatmenetemből pont ő zökkentett ki.
- Na,
mi lesz?
- Tessék?
- Ne nézz úgy, mintha nem értenéd. Régóta
ismerlek már, sok dolgon mentünk keresztül együtt. Tudom, hogy azon agyalsz, hogyan
szabadítsd ki a rendőrt.
- Igazad van… de gőzöm sincs. – megráztam a
fejem – Szerinted?
- A Farkasok még nem léteznek olyan régóta,
nem egységes a csapatuk. Ez az egyik legnagyobb gyengeségük, ezt
kihasználhatjuk.
- Mire gondolsz?
- Bár nincs sok kedvem és gusztusom hozzá,
de megpróbálhatok Kyuhyunból kiszedni pár infót. Úgyis annyira oda meg vissza
van tőlem…
- Nem, ezt nem engedem! Megbeszéltük, hogy
ilyet nem csinálunk.
- Van jobb ötleted?
-
Jelenleg nincs, de ezt nem hagyhatom! Nem vagyunk mi holmi ribancok, hogy a
testünkkel keressünk pénzt és gyűjtsünk infókat. Biztos van más megoldás is.
- Hát jó… de valamit nem értek. Miért akarod
ennyire védeni Siwont és megmenteni a haverját?
- Te is tudod nagyon jól, hogy nem azért,
amire most épp gondolsz. Ebben a szakmában nem lehetnek érzéseink, így komoly
kapcsolataink se. Csak szórakozok vele, aztán eldobom pont úgy, mint a többit.
- Ez az én Mingem. Már azt hittem, hogy
elpuhultál.– megveregettem a vállát, aztán visszamentem a pulthoz.
Rendbe
szedtem a gondolataimat és én is kibattyogtam előre. Ma valamiért sokkal többen
voltak, mint általában ilyenkor. Nem mintha zavarna, hiszen így a bevétel is
több lesz, de azért fura.
Épp
az egyik asztalt takarítottam, mikor egy maszkos alak jött be és a plafonba
lőttek. Ijedtemben leguggoltam és a tálcát a fejemre tettem, hátha véd valamit.
- Choi
Siwont, azonnal gyere ide! Üzenetem van számodra!
- Uram kérem, tegye el a fegyvert. –
elindultam felé, miután jeleztem Minnienek, hogy álljon készenlétben.
A
hátam mögé nyúltam és észrevétlenül kiszedtem a bicskámat a zsebemből. Pontosan
tudok vele dobni, sose tévesztettem még el a célpontomat.
- Hol
vagy, te gyáva dög?!
- Uram, nem tudom, kit keres pontosan, de ha
nem távozik innen önként, akkor kénytelen leszek hívni a rendőröket.
- Kussolj, szuka! – szabad kezemmel félre
löktem.
- Ya! – egyetlen jól irányzott dobással a
falhoz szögeltem kezét.
- Kösz, Minnie. – hátra intettem - Most
pedig bökje ki, hogy mit akar, vagy takarodjon innen!
- Azt akarom, hogy jöjjön ide Choi Siwon.
- Nem fogja fel, hogy ha nem jön elő, akkor
valószínűleg nincs itt?? Barom…
- Mit mondtál?
- Azt, hogy tűnjön el és ne rendezzen balhét
az én báromban.
- Mert különben mi lesz? – gonosz félmosolyra
húzódott szám.
- Várjunk csak... Ez a
hang… Te meg hogy kerülsz ide?
- Helló, Pillangócskám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése