Megijedtem,
mikor meghallottam a dörrenést, de nem fordulhattam vissza, hogy megnézzem, mi
is történt. Ming megkért, hogy intézzem el a dolgokat idebent, én pedig
megteszem. Bízok benne, tudom, hogy jó harcos. Nem lesz baja, főleg, ha… ha
Siwon is vele van. Nem hittem volna, hogy ilyet mondok majd, de jelenleg ő az
egyetlen, akire számíthat.
-
Mizu, Cica? Eltévedtél?
- Ha jót akarsz magadnak, akkor most azonnal
félreállsz az utamból.
- Ó, valaki morcos. Gyere, hagy
szeretgesselek meg, hogy jobb kedvedben legyél.
- Én szóltam… - egyetlen precíz vágással intéztem
el – Értetlen. – átléptem hulláját és tovább haladtam befelé. Kívülről jóval
kisebbnek tűnt a ház, sokkal zegzugosabb, mint gondoltam. Szinte bárhol lehet…
remek!
Épp
az emeletről jöttem le, mikor meghallottam a beszélgetést, ezért gyorsan
elbújtam az egyik folyosón lévő komód mögé. A léptek egyre gyorsultak és
közeledtek, ezért készenlétbe helyeztem a fegyvert, de nem jöttem elő, vártam a
megfelelő pillanatra.
Meg
akartam nézni, hogy esetleg fentebb van-e, viszont ezt az ötletemet
meghiúsította két erős kar. Egyik a derekam köré fonódott, a másik pedig
befogta a számat.
- Ki
vagy te és mit akarsz itt?
- Mmm… mhmmm… - nem tudok rendesen
megszólalni, ha nem enged el.
- Oh, bocs…
- Gratulálok… A nevemhez pedig semmi közöd. –
hátrafordultam, hogy lássam, ki kapott el – Remek, egy zsernyák… Most ha
megbocsájtasz.
- Hova mész? Fent nincs senki.
- Kiszabadítom a foglyot… Ja, kösz az infót, így
nem futok felesleges köröket.
- Teljesen egyedül akarod megkeresni??
- Veled ellentétben én meg tudom őrizni a
hidegvérem, nem hagyom, hogy az érzelmeim irányítsanak. Mégis mit tehetnél, ha
egy fegyvert fognak a haverod fejéhez?
- Profi vagyok, nem kezdő!
- Majd meglátjuk, hogy ki adja fel hamarabb…
– hátrahagytam és elindultam a pincébe. Természetesen nem bírta ki, ott
lihegett a nyakamban. Út közben többen is elénk álltak, de sajnos nem élték túl
a velem való találkozást, sorra csuklottak össze utánam.
Ez
a nő tényleg rezzenéstelen arccal öli az útjába kerülőket. Még szerencse, hogy engem
nem vett célba, egy pisztollyal nem sokra mentem volna ellene… Amíg ő az elénk
álló akadályokat intézte el, addig én minden egyes helyiségbe benyitottam, de
sehol sem találtam Jung Soot.
- Hova
a fenébe rejtették??
- Nyugi, zsarukám. Látszik, hogy nem sűrűn
jártál még ilyen helyeken. – a tégla adott nekünk egy leírást az épületről. Az
egyik kisebb szobában van egy régi szőnyeg, az alatt meg egy csapóajtó. Ha nem
tévedek, akkor ott tartják őt is. – Kövess!
- Mégis honnan tudsz ennyit?
- Az maradjon csak az én titkom, nem
bizalmaskodok idegen sünökkel.
- S-sün?
- Duma helyett inkább gyere, különben itt
hagylak a maffiózóknak, aztán megmutathatod, hogy mennyire nem vagy kezdő.
- Befejeznéd?
- Mit?
- A cseszegetést. Ezért be is vihetnélek az
őrsre.
- Hajrá! De akkor a kis haverod soha sem
kerül elő… élve.
- Ezt még egyszer…
- Csak őszinte vagyok. – eljutottunk ahhoz a
szobához, ahol a csapóajtó van. Le volt lakatolva, de ez sem jelentett problémát.
Magasba lendítettem az egyik kardomat és épp lecsaptam volna, mikor közbeszólt
a „partnerem”.
- Hagyd, majd én. – kivettem kezéből a pengét
és lesújtottam vele a zárra. Második vagy harmadik csapásra nyílt szét.
- Nekem elsőre sikerült volna… - magamban
motyogva nyitottam ki az ajtót, és leugrottam – Jöhetsz, tiszta a terep.
- Még, hogy elsőre… jó vicc. – utána ereszkedtem
– És, most merre?
- Csak egy út van, nem lehet eltévedni.
- Szóval folytatod…
- Miért ne, úgysem találkozunk többet. –
berúgtam az aprócska helyiség ajtaját és beljebb léptem. – Itt nincs senki,
csak… egy rakat doboz.
- Mi? Ez meg hogy lehet?
- Amint látod, nincs itt. De vajon mi van
ezekben? – odaléptem az egyik tárolóhoz és felnyitottam. Kisebb-nagyobb tasakok
voltak benne szépen elrendezgetve. Az egyiket kibontottam és beleszagoltam. –
Ez drog… kokain.
- Ne nyúlj hozzá!
- Kesztyű van rajtam, ha esetleg nem vetted volna
észre. – visszatettem az első zacsit és kivettem egy másikat – Heroin… Szóval
ezért kell nekik annyira az a csomag.
- Te is… oké, már semmin sem lepődök meg. De
ha itt nincs, akkor hol?
- Gőzöm sincs. Viszont jobb, ha én most
lelépek innen. Meg kell néznem, hogy mi folyik odakint. – amilyen gyorsan csak
tudtam szaladtam kifelé, ahol csak 3 személyt találtam. – Hol van?
- Megsebesült, ez lőtte meg. – épp be
akartam húzni Bossnak, mikor a lány félrelökött róla és ő ült a csípőjére.
- Most meghalsz. – torkának nyomtam a
katanámat – Nem bocsájtom meg, ha meghal. Az életeddel fogsz fizetni az övéért.
- Nyugi, hugi. – hóna alá nyúltam és
lehúztam Bossról – Nem végzel vele ilyen könnyen.
- Azt te csak hiszed! – gyomorszájon könyököltem
és másik kardomat V-nek szegeztem. – Ne érj hozzám többet! Siwon, hol van a Lepke?
- Elhajtott, gondolom a rejteketekbe.
- Elintézed őket a haveroddal? – böktem a
két maffiózó felé – Oh, meg azt a kb. 10 raklapnyi anyagot is nyilvántartásba
vehetnétek, ami a titkos szobában van. A munkatársad tudja az utat.
- Te meg…
- Felejtsd el, hogy valaha is együtt dolgoztunk
vagy, hogy egyáltalán találkoztunk.
- Rendben, de valamit átadnál neki?
- Mit?
- Egy
üzenetet. Csak annyit mondj neki, hogy köszönöm.
- Átadom, de többet ne keressetek minket.
Elég, ha annyit tudtok, hogy… - nem, nem árulhatom el nekik, hogy mi velük
vagyunk. Bár valószínűleg már leesett nekik, de jobb biztosra menni - Mennem
kell.
- Csak így?
- Egyszer talán megértesz mindent, addig is,
viszlát. – felpattantam a motoromra és amilyen gyorsan csak tudtam, eltűntem.
Meg kell találnom Minget, lehet, hogy súlyos a sérülése… Hazaérve alig tudtam kinyitni
az ajtót, mert Heo Min ott ült a falnak dőlve, körülötte minden csupa vér volt.
- Minnie…
- Majdnem megöltem miattad.
- Tudom, hogy megtennéd… Kiszednéd a golyót?
- Persze, gyere. – óvatosan felsegítettem és
átvittem a konyhába, csempéről könnyebb lesz feltakarítani.
Leültem
egy székre, megkapaszkodtam a háttámlában és vártam, hogy Minnie eltávolítsa a
lövedéket. – Ah…!! – szörnyen fájt, de ki kellett bírnom.
-
Mindjárt kész… kint is van. Lehetőleg egy ideig ne aktívkodj. – gondosan bekötöttem
a sebet.
- Nem fogok, ha nem muszáj.
- Ajánlom is.
- Megtaláltátok?
- Őt nem, de egy csomó drogot igen.
- Megsérült még valaki?
- Ha azt a pár hullát nem számítjuk, akik
élőkként még az utamba akartak állni, akkor nem. Oh, jut is eszembe… Siwon azt
üzeni, hogy köszöni. Miatta vagy ilyen állapotban, igaz?
- Nem tudom, miért tettem… ösztönösen jött.
- Akkor most egy komoly kérdés. Biztos, hogy
nem vagy belé szerelmes?
- Nem, az nem lehet!… Tuti nem… vagy mégis?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése