31. - Találka...

A levélben megírt helyen vártam rá. Előre leszögeztem neki, hogy csak akkor vagyok hajlandó találkozni vele, ha teljesen egyedül jön, mert én is így teszek. Minniet a bárban hagytam, hogy figyeljen az ottani dolgokra, én pedig kijöttem a gyártelepek környékére. Itt az ideje, hogy tisztázzuk a dolgokat. A motornak támaszkodva kémleltem a csillagokat. „Vajon jó ötlet volt elfogadnom? Nem fogom megbánni, ugye? Annyira szeret…” – gondolatmenetemből egy másik jármű hangja zökkentett ki.

   - Jó estét, kicsi Pillangóm. – leparkoltam mellé és leszedtem a sisakomat.

   - Jobb is lehetne, ha nem kéne ilyen seggfejekkel törődnöm, mint amilyen te is vagy.

   - De morci valaki. Mi rosszat tettem már megint?

   - Velem kezdtél ki. – mosolyogva fordultam felé – Mit kérsz azért cserébe, hogy elengedd a foglyodat?

   - Alkudozni akarsz? Oké, legyen. Ha kell a srác, akkor egy, szerezd meg a csomagot, kettő, öld meg a molyt.

   - Mi? Az első még talán megoldható, de a másodikat nem vagyok hajlandó, nem intézhetem el saját magam.

   - Akkor a kicsi sün bizony nálunk marad.

   - Mit szólsz ahhoz, ha… Megkapod a csomagot és a Lepke elszáll a Farkas tanyától.

   - Hm… Jó üzletasszony lenne belőled. De bizonyítsd, hogy igazat mondasz. Amint elhozod a drogot, egyből megkapod a csávókádat.

   - A-a. Előbb tudni akarom, hogy még életben van, addig felejtsd el, hogy bármiféle anyagot is kapsz tőlem.

   - Rendben, akkor fel is hívom az emberemet, hogy beszélhess vele. Így megfelel?

   - Kezdetnek…

Előszedtem kabátom zsebéből a telefont, tárcsáztam Kyuhyunt és amint felvette, egyből kértem is, hogy tegye oda Jung Soo füléhez. – Nos, kedves vendég, van önnek egy kis meglepetésem. Tessék. – átnyújtottam a nőnek a telefont.

   - Jung Soo, jól vagy?

   - Ki maga?

   - Az most nem fontos. Hamarosan kihozunk, csak tarts ki még egy kicsit.

   - Kik? Kiről beszél?

   - Nemsokára…

   - Itt a vége. – kikaptam a kezéből a készüléket és bontottam a vonalat – Nos, mikorra tudod leszállítani nekem?

   - Még nem tudom, időre van szükségem.

   - Ne várass meg nagyon, különben…

   - Nem foglak, ha minden jól megy, akkor 1 héten belül megvan.

   - Ajánlom, hogy így legyen. Jó éjt, Pillangócskám. – felpattantam a motoromra elhajtottam, hátrahagyva a lányt.

   - Bunkó… - morogva szálltam fel én is. Gőzöm sincs, hogyan fogom megszerezni azt a rohadt dobozt. Jelenleg csak egyetlen lehetőség jut eszembe, de… azzal hátba támadnék valakit, azt pedig nem akarom… és nem is biztos, hogy meg tudnám tenni. Sejtelmem sincs, mihez kezdjek most.